Kutatási témák


Odúköltő énekesmadarak

    Csoportunk az örvös légykapón (Ficedula albicollis), a széncinegén (Parus major) és a kék cinegén (Cyanistes caeruleus) végez hosszú távú megfigyeléseket a Pilisben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, ahol az első kísérleti odútelepeket 1982-ben hoztuk létre. A kísérletes vizsgálatok mellett minden egyes költési szezonban rögzítjük a fészeképítés és a tojásrakás kezdetének időpontját, a lerakott tojások számát, a kelési időpontot, a kelési és a kirepülési sikert. A költő madarakat megfogjuk, azonosítjuk (gyűrűzzük) és megmérjük, a fiókákat szintén mérjük és gyűrűzzük. Mivel az örvös légykapók területhűsége nagy, ezért számos egyedet több szaporodási szezonban is nyomon követhetünk. Jelenlegi kutatásaink az alábbi témákra irányulnak:

  • a rátermettség meghatározói, rátermettségfüggő bélyegek kvantitatív genetikája
  • az egyedi minőség fiziológiai mércéi (immunkompetencia, vérparazitáltság, oxidatív stresszre adott válasz, 2:4 ujjarány, MHC komplex tipizálása stb.)
  • a szexuális szelekció mechanizmusai: hölgyválasz és spermiumversengés
  • a szexuálisan szelektált bélyegek kialakítására közvetlenül ható tényezők és e bélyegek információtartalma: ének és tollazat komponensei
  • születés előtti anyai utódsegítés a tojó, a hím és az utódminőség függvényében (ivararány, tojások tesztoszteron-, karotinoid- és vitamintartalma stb.)
  • személyiségvizsgálatok.

Hüllők

    A hazai hüllők közül kiemelten foglalkozunk a zöld gyíkkal (Lacerta viridis). Egy Tápiószentmárton környéki, erdő-gyep mozaikban élő populációban évről évre megfogjuk az adult zöld gyíkok 80-90%-át. Standard adatokat veszünk fel az állatokról (színezet, testméret, testsúly, farok állapota, femorális pórusok száma stb.), egyedileg jelöljük őket, majd a befogás helyén elengedjük. A szaporodási szezon alatt rendszeresen nyomon követjük a jelölt egyedeket. A zöld gyíkra vonatkozó főbb kérdéseink:

  • Hogyan függnek össze a hímek vizuális és kémiai jelzései (torokfolt uv-kék színe, femorális szekrétum komponensei) a testmérettel, kondícióval, parazitáltsággal és a környezeti tényezőkkel?
  • Mely jelzések alapján mérik fel a hímek minőségét a nőstények?
  • Összefüggnek-e a hímek jelzései a szaporodási viselkedésükkel?
  • Hogyan befolyásolja az utódok minőségét a nőstények párválasztása?

Kétéltűek

    A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén 1999 óta vizsgáljuk kilenc kétéltűfaj populációit. Nyomon követjük a populációdinamikai változásokat, és jellemezzük a szaporodási helyül szolgáló tavacskák fizikai, kémiai és vegetációs tulajdonságait. Szabadföldi és laborkörülmények között kísérletesen vizsgáljuk a szexuális és a természetes szelekciót barna varangyon (Bufo bufo), erdei békán (Rana dalmatina), gyepi békán (R. temporaria) és mocsári békán (R. arvalis). Jelenlegi vizsgálataink az alábbi témakörökre összpontosítanak:

  • szexuális erőszak által szabályozott párosodási rendszerek: a nőstény rátermettségének meghatározói, közvetett és rejtett hölgyválasz
  • megtermékenyítési sikert befolyásoló tényezők, szimultán poliandriában részt vevő nőstények túlélése és hímek paternitása
  • hímek szaporodási potenciáljának korlátjai
  • szexuálisan szelektált hím bélyegek azonosítása
  • predátor által indukált fenotípusos plaszticitás megnyilvánulása ebihalak viselkedésében, morfológiájában és kémiai védekezésében
  • viselkedési szindróma és perszonalitás kétéltűeknél.


Design downloaded from Free Templates - your source for free web templates